Néhány alapfogalom

Fénytörés

Egyenletes sűrűségű közegben a fény egyenes vonalban terjed. Ha egy olyan felszínhez ér, amely mögött más sűrűségű közeg található, akkor a fény útja megváltozik, vagyis a fény megtörik. A szemben a fény először akkor törik meg, amikor a szaruhártyán áthalad, ezután a lencse elülső, majd hátsó felszínén törik meg, mígnem eléri az éles látás helyét.

Fénytörési hiba

A jól látó szemnek nincs fénytörési hibája, a tárgyakról a szembe érkező fénysugarak az éleslátás helyén találkoznak. Minden olyan eltérést, amely azt eredményezi, hogy a nyugalmi állapotban lévő szemben a fénysugarak nem az éleslátás helyén találkoznak, fénytörési hibának nevezünk. Ez magába foglalja a rövidlátást (myopia), a túllátást (hypermetropia) és az astigmiát. Ezekről a későbbiekben részletesen írunk.

Dioptria

Azt, hogy egy fénytörési hibát milyen erősségű lencsével korrigálunk, dioptriában fejezzük ki. Ez egy fizikai fogalom: D=1/f , ahol a D a dioptria, f a fókusztávolság. A fókusz ott van, ahonnan a szembe érkező fénysugarak az éleslátás helyére esnek, vagyis az a távolság, ahonnan mindent élesen látunk. A fókusz fordítottan arányos a dioptriával. Például rövidlátóknál, ha a fókusz 20 cm, akkor  5,0 dioptriás szemüveggel látnak jól távolra. A lencsék 0,25 dioptriánként változnak.

Lencsékről

A rövidlátás korrigálására mínuszos lencsét használunk. Ez homorú, vagyis szóró lencse. A túllátást pluszos lencsével korrigáljuk, mely domború, vagyis gyűjtő lencse. Az astigmia korrigálására cylinderes lencsét használunk, mely latinul hengert jelent. Ezeknek a lencséknek a törő ereje a két egymásra merőleges tengelyben eltérő. A két tengely közötti különbség a cylinder értéke, amit dioptriában adunk meg. Ezeket a lencséket 0-180° szögben állítjuk be.lencsék.jpg