A túllátás (hypermetropia)

Túllátás, távollátás, latinul: hypermetropia

Amint a két magyar kifejezés is jelzi a hypermetropia magyar megfelelője nem túl találó. A távollátó kifejezés azt sugallja, hogy a távollátó távolra jól lát. Ez így teljesen nem igaz. Az ilyen hibával bíró ember, ha a szem belső izmai nem erőlködnek, vagyis nyugalomban vannak, távolra sem lát jól. Erről bővebben az alábbiakban olvashatnak.

Egy kis anatómia:

A túllátás megértéséhez minimális anatómiai ismeretekre feltétlenül szükség van. A szemünkben van egy fókuszáló készülék. Ez olyan, mint a fényképező gép automata zoomja. Ez teszi képessé szemünket arra, hogy különféle távolságban lévő tárgyakról érkező fénysugarak mindig az éleslátás helyére essenek. Ha például olvasunk, akkor a közeli betűkről érkező fénysugarak az éleslátás helye mögött keletkeznének, ha szemünk nyugalmi állapotban tudna maradni. De van egy olyan reflex, melyet magyarul alkalmazkodásnak, latinul akkomodációnak nevezünk, amely automatikusan megnöveli a szem törőerejét, hogy a látott betű képe pontosan az éleslátás helyére essen. Ennek az eszköze a szemlencse és az azt mozgató izmok. 

A lencse nyugalmi állapotban lapos, ilyenkor a lencsét mozgató izmok ernyedt állapotban vannak, a hiba nélküli szem ilyenkor távolra lát jól. Közelebbre nézéshez ez az izom megfeszül, a lencsét függesztő rostok ellazulnak, így a lencse gömbölyűbb formát vesz fel, tehát a fénytörése nő.

 

Erről a működésről nincs tudomásunk, mert ez automatikusan történik. Azok a negyven év feletti emberek találkoznak először ezzel a jelenséggel, akiknek ez a fókuszáló rendszer kezd elfáradni, nehezebben alkalmazkodnak és már nem tudják olyan közel húzni a könyvet a szemükhöz, mint korábban. A közelre nézéshez kb. 3 dioptriát kell szemünknek alkalmazkodnia.

Milyen a túllátó szem?

A túllátó szemben a tárgyakról érkező fénysugarak az éleslátás helye mögött találkoznak. Ennek két oka lehet. A gyakoribb oka, hogy a szemgolyó rövidebb a kelleténél, tehát nem a fénysugarak találkoznak hátrébb, hanem az éleslátás helye található előbbre. Ez a tengely hypermetropia.

Ritkábban a szem törőközegeiben kell a hibát keresni. Ilyenkor a szem törőközegei kevésbé törik meg a fénysugarakat, például laposabb a szaruhártya. Ezt törési hypermetropiának hívjuk.

Milyen a túllátás természete?

Amikor megszületünk, szemlencsénk nagyon rugalmas. A kis babák szeme kb. 10 dioptriát tud alkalmazkodni. Ez az alkalmazkodó képesség folyamatosan csökken. 40 éves kor után csökken 3 dioptria alá. Így könnyen megérthető, hogy a túllátás nem mindig derül ki. Akkor jelentkezik a panasz, amikor a szemnek nagyobb a túllátása, mint amit az életkornak megfelelően le tud alkalmazkodni.  Amíg a szemlencse könnyen tud domborodni, addig a gyermek jól lát távolra és közelre is, igaz a lencsét domborító izmok folyamatos többlet munkája árán. Ez a többlet munka vezethet fejfájáshoz is. Ha a túllátás mértéke három dioptria alatti, előfordulhat, hogy 40 éves korig ki sem derül.

Miről ismerjük fel?

A túllátás felismerése nagyban függ a túllátás mértékétől. Nagy túllátás esetén a gyermek nem szereti közelről nézni a játékokat, nem érdeklik az apró dolgok. A nagyfokú túllátásnak az óvodás korban ki kell derülni a szemészeti szűrés alkalmával, mivel az ilyen gyermekek gyakran már távolra sem látnak jól. Gyakran az első osztályban szokott nyilvánvalóvá válni ez a hiba.  A gyermek délelőtt még olvas és ír, de délutánra már úgy elfárad a szeme, hogy a házi feladatot már nem látja.

A kisebb fokú túllátás lehet, hogy csak rendszeres délutáni fejfájásokat okoz főleg iskola időben, de a látása a gyermeknek közelre és távolra is jó. Ezek a gyerekek többnyire nem szeretnek olvasni sem, azért mert fárasztja őket.

Mikor kezdődik a túllátás?

A fentiek értelmében a túllátás már születéskor fennáll. Akkor nyilvánul meg, amikor a lencsét mozgató izom már nem bírja elvégezni a fókuszálás feladatát. Mértéke többnyire állandó, de előfordul, hogy az életkorral csökkennek a dioptriák.

Mi a hypermetropia oka?

Leggyakrabban öröklött tulajdonság. Ezért nagyon fontos a túllátó szülők gyermekeinek korai szemészeti szűrővizsgálata.

Hogyan kezeljük a túllátást?

A fenti panaszok meglétekor alapos vizsgálat szükséges a hypermetropia megmérésére. A számítógépes mérés erre nem alkalmas. Nagyobb hibákat részben meg lehet vele mérni, de a kisebb hibák rejtve maradnak a fent leírt alkalmazkodás miatt. Ezért a vizsgálatot úgy végezzük, hogy szemcseppel kikapcsoljuk a lencsét mozgató izmok működését, így a teljes túllátást meg tudjuk mérni. Ezt hívjuk skiaszkópiának. A gyermeknek szemüveget rendelünk. A szemüveglencse domború, azaz gyűjtő lencse, melyet + (plusz) jellel jelölünk. A szemüveglencse dioptriáját a túllátás mértékének függvényében állapítjuk meg. A szemüveg hordásakor a fáradásos panaszok, a fejfájás elmúlik. Az ilyen szemüveget állandóan viselni kell.

Mi történhet, ha nem ismerjük fel időben a hypermetropiát?

Azok a gyerekek, akiknek nagyobb fénytörési hibájuk van, az éles látás érdekében erősen alkalmazkodnak, ekkor azonban előfordulhat, hogy az egyik szem befelé kancsalító állásba kerül, és ez a szem többnyire tompalátóvá is válik kezelés nélkül.

A másik lehetőség, hogy nem kancsalít, de ebben az esetben homályos képet lát mindkét szemével. Ebből alakulhat ki a kétszemes tompalátás.

Mindkettő súlyos állapot, mely hosszú távú kezelést igényel.

A grafikus képek forrása:www.sulinet.hu, www.britannica.com